2024-02-09 04:57:55, péntek
|
|
|
Megöregedvén már nem álmodozunk,
nem szövünk terveket, nem ábrándozunk,
csak csendben figyeljük, hogy rohan az idő,
s hogy lanyhul szívünkben az ifjúkori erő.
Fájlaljuk mind, hogy az ifjúságnak vége,
s hogy véget ért az a kor, mely az élet legszebb része,
de ne csüggedjünk el, legyünk büszkék arra,
hogy mi kiálltuk a próbát ebbe a túlélési harcba.
Lesznek majd, kik megsiratnak, kik emlékeznek ránk,
s talán nevünk is szóba hozza pár igazi barát,
vagy talán az unokáink, vagy az a nagyra becsült család,
kik bizton elsuttognak értünk néhány imát.
Sok-sok évet megéltünk, így hát mind megtanultuk,
aki nem hal meg fiatalon, az öregkorba jut,
öregkorba, ahol már mindennap, és minden egyes óra,
az elmúlás órájának végperceit rója.
Kun Magdolna
|
|
|
0 komment
, kategória: KUN MAGDOLNA 6. |
|
Címkék: megöregedvén, elsuttognak, csüggedjünk, megsiratnak, megtanultuk, ábrándozunk, szívünkben, emlékeznek, ifjúságnak, végperceit, álmodozunk, mindennap, öregkorba, fájlaljuk, megéltünk, figyeljük, legszebb, fiatalon, unokáink, kiálltuk, túlélési, magdolna, órájának, csendben, terveket, ifjúkori, lanyhul, becsült, elmúlás, büszkék, szövünk, lesznek, legyünk, nagyra, bizton, minden, ifjúságnak vége, élet legszebb, próbát ebbe, túlélési harcba, elmúlás órájának,
|
|